Címlap Iskolánkról Ifjúságvédelem

Ifjúságvédelem

E-mail Nyomtatás PDF
A gyermekek védelmének formája és tartalma minden korban meghatározó, hű képet ad a társadalom, a közösség állapotáról. Hazánkban több, mint száz éves múltra tekint vissza az intézményes gyermekvédelem, 1901-ben született meg az első gyermekvédelemről szóló törvény. Az azóta eltelt hosszú idő során többször módosították, változtatták, mindig az adott kor igényeinek megfelelően.
Ma Magyarországon közel két millió 18 éven aluli gyermek él, és közülük több százezer azok száma, akiknek az élete szociális, egészségügyi, érzelmi okokból nagyon nehéz. Minden kutatás és tapasztalat azt mutatja, hogy a gyermekek számára a biztonság, állandóság, az érzelmi kötődés biztosíthatja csak a harmonikus személyiségfejlődést.    Az országgyűlés a jövő nemzedékéért érzett felelősség tudatában megalkotta 1997-ben az XXXI. törvényt, mely a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól.
Ez a törvény új alapokra helyezi a gyermekvédelmet, olyan alapelveket határoz meg, amely fokozottan védi a gyermekek jogait és érdekeit, ezek közül hármat emelek ki:
  • A törvény kimondja, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult, ehhez segítséget nyújt az állam, illetve az önkormányzat.
  • A rászoruló gyermek gondozásához komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani, ehhez helyi ellátó rendszert kell kialakítani.
  • Kimondja továbbá, hogy a család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha a gyermek érdekében elkerülhetetlen. (A családból való kiemelés a legvégső esetben törtéhet meg.)
Az új törvény alapgondolatai szerint ahhoz kell tehát minden szükséges állami, önkormányzati segítséget megadni, hogy a szülők a gyermekeket a családban nevelhessék fel, hogy meg tudják oldani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikat és ne váljon szükségessé a gyermek kiemelése a családi környezetből. Ahhoz, hogy a gyermekek jogai megvalósulhassanak, együttes gondolkodást vár valamennyi, a gyermekekkel foglalkozó résztvevőtől, a gyermekjóléti szolgálat munkatársaitól, egészségügyi dolgozóktól.
Szakemberek szerint a kedvezőtlen társadalmi, szociális, gazdasági, családi hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyermekeken vezetődik le. Ezek káros hatása megjelenik az óvodában, az iskolában, a gyermekek teljesítményében, viselkedésében és kapcsolatzavaraiban is.
Nálunk a kutatások szerint a ’90-es évek óta számottevően emelkedik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek száma, melyet a családok működési zavara idézhet elő.
A törvény meghatározza azt is, hogy milyen tünetek alapján észlelhető, ha valaki hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett:
„A hátrányos helyzetűek azok a gyermekek, akiknek a mindennapi, átlagos élethez nincsenek meg az alapvető feltételek. Családjuk az átlaghoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális, kulturális téren.”
„A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.”
Önkormányzatunk a gyermekvédelmi törvény értelmében létrehozta településünkön a gyermekjóléti szolgálatot, mely a szociális háló bővítését, erősítését szolgálja. Ennek a szolgáltatásnak a célja, hogy szükség esetén a szülő segítséget kapjon a gyermekével kapcsolatos kötelezettség teljesítéséhez, illetve a gyermek segítséget kapjon testi, lelki egészségének megőrzéséhez.
Ez az intézmény minden tájékoztatást megad a gyermekek fejlődését biztosító támogatásokról, segíti az azokhoz való hozzájárulást.
A veszélyeztetettség megelőzése érdekében észlelő és jelzőrendszert működtet, az előidéző okokat feltárja és ezek megoldására javaslatot tesz. A családban jelentkező működési zavarok, konfliktusok megoldásában segítséget nyújt. A fent említett észlelő és jelzőrendszer egyik fontos pólusa az oktatási intézmény, vagyis az iskola, melynek a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét az 1993-as közoktatási törvény fogalmazza meg, és előírja félállású gyermekvédelmi felelős alkalmazását. Iskolánkban ehhez a személyi feltételek biztosítottak, félállású gyermekvédelmi felelős dolgozik. A gyermekek minden problémájával óhatatlanul először a pedagógus találkozik (éhség, kék foltok, agresszivitás, szorongás, magatartászavar stb.), hiszen a gyermekek a nap jelentős részét az intézményben töltik. Fel kell figyelni minden apró jelre, ami a szokásostól eltérő, ki kell szűrni a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, ami a tünetek alapján lehetséges, majd a rendelkezésre álló pedagógiai eszközökkel a hátrányok mérsékletére kell törekedni.
Amennyiben súlyosabb esetről van szó, az iskolai gyermekvédelmi felelős kapcsolatba lép a többi tagjával, elsősorban a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével, aki további lépéseket tesz a gyermek problémájának mielőbbi megoldására, ha szükséges, a gyámügy, gyermekorvos, védőnő, körzeti megbízott bevonásával.
Összességében elmondható, hogy a gyermekvédelem elsődleges célja a prevenció (megelőzés), a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.
Iskolánkban csakúgy, mint országos szinten, az utóbbi években megnőtt a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma. A 257 gyermekből 47 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, hivatalosan (a gyermekvédelmi törvény alapján) ők számítanak hátrányos helyzetűeknek, de legalább ugyanannyi a száma azoknak, akik segélyt nem kapnak ugyan, de igen nehéz körülmények között élnek, tehát közel egyharmada hátrányos helyzetűnek minősül, főleg szociális szempontból.
A fenti adatok figyelembevételével pedagógiai programunk végrehajtásában nagy hangsúlyt kap a gyermekvédelem. Igyekszünk a lehető legjobb módon biztosítani a gyermekek fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőséget adni a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához.
Segítséget nyújtunk, hogy szükség esetén a gyermek leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más okból fogva fennállnak.
Szerző: Puskás Ferencné

 

Gyermekeket segítő társintézmények:

  • Védőnői szolgálat:
Sándor Rita Tel.: 25/441-037 és 30/416-03-58
Bányai Éva Tel.: 25/441-037
  • Gyermekjóléti szolgálat:

Szilvási Katalin Julianna Tel.: 25/440-018

  • Gyermekjogi képviselő:

Zekéné Lendvai Réka (Veszprém - Fejér megye) Tel.: 20/489-96-21 E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

  • Gyámügyi előadó:
Schinogl Mónika Tel.: 25/517-853
  • Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:
Füléné Perusza Katalin Tel.: 20/352-77-75



 

Névnap

Ma 2021. május 07., péntek, Gizella napja van. Holnap Mihály napja lesz.

Jelenleg online

Oldalainkat 8 vendég böngészi